A féltékenység nem rossz szándék, hanem természetes reakció arra, hogy a figyelem egy része átkerül valaki másra – az óvodáskorú gyerek gyakran nem is tudja szavakba önteni, mit érez, ezért inkább visszahúzódással, dackal vagy visszaesett viselkedéssel (pl. újra pisilős lesz) jelzi a nehézséget.
Segít, ha az idősebb gyerek is kap saját, kizárólagos figyelmet a szülőtől, akár csak napi tíz percet, ami csak róla szól. Fontos, hogy az érzéseit ne bagatellizáljuk el – ha kimondja, hogy „nem szeretem a kistesómat”, jobb elfogadni és megbeszélni, mint azonnal helyre akarni tenni.